TRANSLATED BY DEEPL!
Miért kell az embereknek ehető rovarokat enniük?
Az ehető rovarok sok fehérjét, nyomelemet, egészséges zsírokat és vitaminokat tartalmaznak!
A rovarok mint táplálék tápanyagokban gazdagok. A házitücsök rengeteg fehérjét, vasat, kreatint, kalciumot, magnéziumot, cinket, vitamint (különösen B12-vitamint!!) és antioxidánsokat tartalmaz. Sok egészséges zsírt is tartalmaz, a halak omega-3 és omega-6 zsírsav típusának felosztásával rendelkezik.
Tudtad, hogy a szöcskékben ötször több antioxidáns van, mint a narancsban?
Magas B12-vitamin-tartalmával és egészséges tápanyag-összetételével a rovarok tápláléka ideális az egyébként többnyire vegetáriánus étrend kiegyensúlyozására.
A rovareledelből nyerhető kitin és annak bomlástermékei, a chitooligoszacharidok és a kitozán élelmi rostként működnek, és csökkentik a vér koleszterinszintjét. Antioxidatív, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásuk is van. Továbbá azt is megállapították, hogy a kitin és bomlástermékei megakadályozzák a legtöbb káros bélbaktérium szaporodását.
Az ehető rovarok igazi szuperételek!
Az ehető rovarok tenyésztése környezetbarát!
A rovarok táplálékai segíthetnek abban, hogy az élelmiszerrendszert a környezeti korlátok között tartsuk. Tudta, hogy egy kiló marhahús előállításához 12-szer több takarmányra, 100-szor több helyre és 22 000-szer több vízre van szükség, mint egy kilogramm rovar előállításához? Ráadásul egy kilogramm marhahús előállítása 50-szer több metánkibocsátással jár, mint egy kilogramm ehető rovar előállítása! A rovarok új, tartós, etikus és ízletes módját kínálják a mindannyiunk számára szükséges fehérjék előállításának.
A rovarok és ehető bogarak evése mindig is létezett!
Az entomofágia, amely a rovarok emberi fogyasztásának gyakorlatát írja le, hosszú hagyományokkal rendelkezik, és mindig is létezett. Az ókori rómaiak és görögök már az ehető bogarakkal és más ehető rovarokkal is dőzsöltek. Arisztotelész az énekes kabócákból lakmározott, az idősebb Plinius pedig megőrült a bogárlárvákért. Valóban paradoxon, hogy a nyugati országokban az ókori kultúra másik oldalát is értékelik. Mégis, az ehető bogarakkal való dőzsölés szokása nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelne. Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Moldovában és Waláchiában a kakaslábúak egészen a 20. századig ínyencségnek számítottak. Az ehető rovarok újbóli megjelenése előtt pedig a franciák szöcskéket ropogtattak a borospoharak között. Ma Szardínián a kukacokkal fertőzött sajt, a casu martzu csemegének számít, és a szardíniai étkezési kultúra szerves részét képezi.
A rovarok fogyasztása a világ 80%-án elterjedt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint mintegy 2,5 milliárd ember számára – főként Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában – a rovarok fogyasztása a hús- és halfogyasztáshoz hasonlóan a mindennapi étrend részét képezi. Évente mindannyian legalább fél kilónyi rovart fogyasztunk elrejtve és a szokásos táplálékunk részeként. Miért nem ettek akkor az európaiak több rovart? A válasz egyszerű. A trópusi országokhoz képest az európai rovarok kis méretűek és nehezen felvehetők. Egyszerűen könnyebb volt halászni, vadászni vagy szarvasmarhát tenyészteni, mint megpróbálni elegendő vadon élő rovart gyűjteni egy étkezéshez.
Previous slide
Next slide
Previous slide
Next slide
Az ehető rovarok hamarosan mindenhol ott vannak!
A rovarevés azonban visszatér a nyugati világba. Néhány éve az EU egyes országaiban már lehet élelmiszer-minőségű sült, sőt fagyasztott házi tücsköket, sáskákat, bivalyférgeket és lisztférgeket vásárolni. Egymás után kerülnek a piacra új ehető rovarfajok. A sárga lisztkukac (tenebrio molitor) volt az első ehető rovar, amelyet az Európai Élelmiszer-ügynökség (EFSA) jóváhagyott, és most arra várunk, hogy az Európai Bizottság is meghozza ugyanezt a döntést, és felvegye az új élelmiszerek uniós listájára. A házi tücsök (Acheta Domesticus) valószínűleg a következő ehető rovarfaj lesz, amelyet egész Európában legalizálnak.
Miért eszik Party Bugs?
A Party Bugs kész, fogyasztható party snackek, amelyek tenyésztett és pörkölt, ehető tücskökből készülnek.
A Party Bugs mindenki és minden partira való partyétel. A finoman megtervezett Party Bugs termékek minden buliba illenek a bároktól, éttermektől, éjszakai kluboktól kezdve a moziig, fesztiválokig, sporteseményekig és házibulikig. Próbáld ki a Party Bugs-t sörös rágcsálnivalóként vagy egy pohár borral!
Ehető bogaraink és tücskeink nem mélyhűtöttek, hanem sültek. Ezért nem tartalmaznak egészségtelen transzzsírokat és szénhidrátokat, amelyek olyan gyakoriak a hagyományos rágcsálnivalókban, mint a burgonyachips.
A természetes fűszerekkel ízesített Party Bugs sült tücsök rágcsálnivalókat kézzel csomagolják Finnországban.
Az egészségesebb táplálkozás és a bolygó megmentése a cseresznye a tetején!
Oszd meg ezt a blogbejegyzést!
Tudományos cikk hivatkozik a fenti, egészséggel kapcsolatos kijelentésekre
Williams, J.P.& Williams, J.R., Kirabo, A. & Chester, D. & Peterson, M. (2016), „Nutrient Content and Health Benefits of Insect„, in Insects as Sustainable Food Ingredients — Production, Processing and Food Applications , Ch 3, Pages 61–84, edited by Dossey, Aaron T. & Morales-Ramos, Juan A. & M. Guadalupe Rojas, Academic Press, Elsevier Inc.
Rumpold, Birgit A. & Schlüter, Oliver K. (2013), „Nutritional composition and safety aspects of edible insects„, Molecular Nutrition & Food Research , Volume 57, Issue 5, May 2013, Pages 802-823. WILEY‐VCH Verlag GmbH & Co. KGaA, Weinheim
Belluco, Simone & Losasso, Carmen & Maggioletti, Michela & Alonzi, Cristiana C. & Paoletti, Maurizio G. & Ricci, Antonia, (2013), „Edible Insects in a Food Safety and Nutritional Perspective: A Critical Review„, Comprehensive REVIEWS in Food Science and Food Safety , Volume 12, Issue 3, May 2013, Pages 296-313, A Publication of the Institute of Food Technologists .
Banjo, A.D, & Lawal, O.A. & Songonuga, E.A., (2006), „The nutritional value of fourteen species of edible insects in southwestern Nigeria„, African Journal of Biotechnology , Volume 5, Issue 3, Pages 298-301, 2 February 2006.
Ghosha, Sampat & Lee, So-Min & Jung, Chuleui & Meyer-Rochowcd, V.B., (2017), „Nutritional composition of five commercial edible insects in South Korea„, Journal of Asia-Pacific Entomology , Volume 20, Issue 2, June 2017, Pages 686-694, Elsevier Inc.
DeFoliart, Gene R. (Emeritus Professor), (1992), „Insects as human food: Gene DeFoliart discusses some nutritional and economic aspects„, Crop Protection , Volume 11, Issue 5, October 1992, Pages 395-399, Elsevier Inc.
Ramos-Elorduya, Julieta & Morenoa, Jose Manuel Pino & Prado, Esteban Escamilla, Perez, Manuel Alvarado & Oteroc, Jaime Lagunez & Guevarad, Oralia Ladronde (1997), „Nutritional Value of Edible Insects from the State of Oaxaca, Mexico„, Journal of Food Composition and Analysis , Volume 10, Issue 2, June 1997, Pages 142-157.
Bukkens, Sandra G.F., (2010), „The nutritional value of edible insects„, Ecology of Food and Nutrition , Volume 36, 1997 – Issue 2-4, Pages 287-319. Taylor & Francis .
Di Mattia, Carla & Battista, Natalia & Sacchetti, Giampiero & Serafini, Mauro, (2019), „Antioxidant Activities in vitro of Water and Liposoluble Extracts Obtained by Different Species of Edible Insects and Invertebrates„, Frontiers in Nutrition , 15 July 2019.
Azuma, Kazuo & Osaki, Tomohiro & Minami, Saburo & Okamoto, Yoshiharu, (2015), „Anticancer and Anti-Inflammatory Properties of Chitin and Chitosan Oligosaccharides„, Journal of Functional Biomaterials , Volume 6, Issue 1, 2015 March, Pages 33–49.
Je, Jae-Young & Kim, Se-Kwon, (2012), „Chitooligosaccharides as Potential Nutraceuticals: Production and Bioactivities„, Ch. 21 in Advances in Food and Nutrition Research , Volume 65, 2012, Pages 321-336, Elsevier Inc.
Ngo, Dai-Hung & Kim, Se-Kwon, (2014), „Antioxidant Effects of Chitin, Chitosan, and Their Derivatives„, Ch. 2 in
Advances in Food and Nutrition Research , Volume 73, 2014, Pages 15-31, Elsevier Inc.
Benhabilesa, M.S. & Salah, R. & Lounici, H. & Drouiche, N. & Goosend, M.F.A. & Mameri, N., (2012), „Antibacterial activity of chitin, chitosan and its oligomers prepared from shrimp shell waste„, Food Hydrocolloids , Volume 29, Issue 1, October 2012, Pages 48-56, Elsevier Inc.
Je, Jae-Young & Kim, Se-Kwon, (2006), „Antioxidant activity of novel chitin derivative„, Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters , Volume 16, Issue 7, 1 April 2006, Pages 1884-1887, Elsevier Inc.
